Szeretettel hívunk mindenkit az 1956-os forradalom és szabadságharc hősei előtt tisztelgő programjainkra, melyet nemzeti ünnepünk alkalmából október 20-án, 21-én és 22-én tartunk Gárdonyban. Ünnepeljünk együtt!
2016. október 20. 18.00 h
Feltettem magamban hazámat szolgálom…
A Kákics Zenekar 1956-os zenés, jubileumi műsora korabeli visszaemlékezések alapján.
A szakmai programot 2016. évben a Magyar Művészeti Akadémia, valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatja.
"Az ember csupán a történelem játéka, eszköze lenne? Vagy az Istené? A történelem szólhat-e az egyénről vagy csak az egyénnek szól, mindig a mában élő egyénnek?
Végül is megtisztelő: nekem írják, nekem tanítják vagy nekem ferdítik…Hát akkor?!
…de, ki jegyzi, tanítja az én, az apám vagy a nagyapám történetét vagy legalábbis azt, hogy, hogyan élték meg a történelmet. Mert a kérdés csupán ez lehet: A történelmet adott korban, adott pontról látni, egy adott szemüvegen keresztül.
No, ez az egyén!
Az adott pontról látó nagyapák, dédapák, akikről képek, levelek és szülői visszaemlékezések köszönnek már csupán nekünk. Ez a mi valóságunk és nem a csapodár, csalfa történelem, akit elszédít az éppen aktuális politikai ideológia naftalinszagú öltönye.
56-ról ötvenhatféleképpen hallottunk az iskolában, a híradóban, a sajtóban. Csak egy helyen mondták mindig ugyanazt: otthon. Igaz olykor halkan és hozzátéve azt, hogy ” Ezt az iskolában ne mondd ám, mert bajod lehet belőle!”
A féltő, gondoskodó szeretteink és barátaink elbeszélésein keresztül fogjuk bemutatni mi is a diktatúra, a forradalom és a megtorlás momentumait, ahogy Ők látták, ahogy ŐK MINDIG IS LÁTTÁK.
Janek József, Csoóri Sándor, Lendvai Sándor, Kodály Zoltán, Tárnok Gyula, Melocco Miklós Füzéki István...
Az ismert nevek közt ott vannak azok is , akikről csak szűkebb körben tudnak, - egyének, akik megélték a forradalmat, egyének, akik látták a történelmet. Ez a közös bennük.
A zenés hangulatkeltés közepette megelevenítjük tetteiket, amiért börtönnel vagy éppen halállal lakoltak. Azokról is megemlékezünk, akik az ország elhagyására kényszerültek.
„Hazám, Hazám, édes Hazám bárcsak határid láthatnám…”
A diktatúra szatirikus (olykor horrorisztikus) alakjait megleckéztető hőseink anekdotáin, történetein keresztül visszük a tépett zászlót a forradalom felemelő pillanatain keresztül, és végül letesszük a megtorlás áldozatai elé, méltó főhajtással.
Szóljanak a dalok mellettük, velük, értük! A pesti eseményeken túl vidéki helyszínekre is elvisszük a hallgatóságot, hisz a zenénk is ilyen: Népzene. Benne van, - a népé, azé, aki hegyeket tud mozgatni, akitől retteg az elnyomó.
Mert ez volt a jelene a diktatúrának: a rettegés. A jövője pedig a bukás.
„Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!” , ahogy a barikádok zengettek a Kossuth nótától vagy, ahogy az olasz barátaink énekelték:”Avanti ragazzi di Budapest!”
Egész Európa mellettünk volt még az Újvilágból is üzentek nekünk, maga Elvis beszélt a forradalomról egy kiemelt show-műsorban. Mindhiába, „Nincsen károm, dehogyis nincs..” ,ahogy a falusi ember dúdolta, vagy az elmenők szavával élve ” Nem arról hajnallik, amerről hajnallott”, vagy az itt maradókéval szólva: „Honnan jössz te oly leverten bús pajtás?”
Magunkra maradtunk, mint ahogy a történelemben nemegyszer. Magyar sors?
Aztán a nép fogja magát és belemártja pennáját az évezredek, itt gyülemlett, hazája földjét átitató vérbe és felírja az égre:
„Ezer esztendeje annak, hogy a magyarok itt laknak,
Most akarják most akarják kiirtani, de az Isten, a jó Isten nem engedi.”
Ilyen, a magyar lelket melengető dalokkal hozzuk vissza a forradalom óráit 60 év távlatából, hogy megemlékezzünk az egyénre, hogy segítsünk visszahelyezni 56 eszméjét arra a polcra, ahonnét letaszították az évtizedek, ahol pufajkát terítettek rá a véres kezek, és ami előtt naftalinszagú öltönyök gazdái szorongatták egymás kihűlt, vértelen, áruló kezét.
Nincs mit megbocsátani, de jóvátennivalónk van.
Isten áldd meg a magyart!"
Kákics zenekar
2016. október 21. Daniel Speer Brass Quintet - 1956-ra emlékező ünnepi komolyzenei hangverseny
A kvintet tagjai tanulmányaikat valamennyien a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Pécsi Tagozatán végezték. A névválasztás a rézfúvós kamarazene gyökeréhez vezethető vissza. Az együttest az 1636-1707 között élt német zeneszerzőről nevezték el, aki nemcsak a toronyzene úttörőjeként alkotott nagyot, hanem mint író is. Mint korának nagy utazója, útjait - így köztük a magyarországi tartózkodását is - úti-regénybe foglalta.
Általánosan elmondható: a rézfúvós kamarazenét - különösen a kvintett-muzsikát - viszonylag szűk közönség, többnyire szakmai vagy ahhoz közel álló kör ismerheti, élvezheti. Az együttes célja e muzsika szépségét szélesebb körben megmutatni. Közelebb hozni ezt a fajta zenét a fiatalokhoz, az egészen kicsiktől az egyetemistákig, vagy a kulturális rendezvényektől az üzleti szférán át az utca emberéig.
A zenekar repertoárja öt évszázad muzsikájából merít. Reneszánsz és barokk művekkel, klasszikus, romantikus, valamint kortárs szerzők, a rézfúvósok standard darabjaival koncerttermekben, templomokban, kastélyokban szerepelnek. A számos sikeres hazai hangverseny mellett többször turnéztak Ausztriában és Németországban, Szlovákiában. A Daniel Speer Brass szép sikereket ért el Berlinben, Bukarestben, Nürnbergben, Párizsban, Szófiában, Trierben, valamint Stuttgartban, két ízben is. Teltházas előadásai voltak a Magyar Köztársaság Kulturális Intézeteinek koncerttermeiben és szabadtéri fesztiváljain.
Többször szerepeltek a Magyar Rádióban, a Duna TV-ben, a Pécs TV-ben és a Magyar Televízióban. Az együttes a nyilvános hangversenyek mellett gyakran játszik diákoknak. Ezek a hangszerbemutatóval kiegészített koncertek, a gyerekek zenei nevelését segítik elő játékos formában. A zenekar folyamatosan részt vesz a Filharmónia "Ifjúsági bérlet" hangversenysorozatain. Egyik ilyen programjukat a Kulturális TV élő koncerten rögzítette.
A Gárdonyban előadott műsor záró tétele az Egmont nyitány lesz.
2016. október 22. 16.30 ünnepi testületi ülés a városházán 17.00 Városi ünnepség és koszorúzás a Hősök parkjában
Ünnepi beszédet mond Tóth István polgármester. Közreműködik az Alborada vegyeskar, Csapó Botond magyar-történelem szakos tanár, és Fónagy Kitti Márta a Gárdonyi Géza Általános Iskola tanulója.
