Evvel a gesztussal hajtanánk fejet Szécsényi gróf egyéb hazafias érdemei mellet, a sportszeretetének is. A lovas sport meghonosítása után evezős hajókat vásárolt Angliából, és barátaival túrázott Pozsony és Bécs között.
Megalapította az első Hajós Egyletet,  versenyeket szervezett pl. a Lánchidat építő munkások részére, az egyik hajót Clark Ádám kormányozta.
Személyes példamutatása sok követőt vonzott, ezért is tiszteljük a magyarországi vízi spotok és vízi túrázás atyjaként.

Az Internetről:

Hazánkban az evezőssport meghonosítását gr. Széchenyi Istvánnak köszönhetjük. „A legnagyobb magyar” az első kétevezős, ladikszerű hajóját Angliából hozatta és 1826. augusztus 12én mutatta be Pozsonyban, majd 1827-ben 3 óra 52 perc alatt Bécstől. Pozsonyig evezett két angol barátja, John Barneby és Thomas Hallifax társaságában. Széchenyi, az angol evezősklubok mintájára, 1841. április 8-án megalapította az első Hajós Egyletet; ő rendez„Béla” nevű hajóban evező négy magyar te az első magyarországi evezősversenyt is 1843. március 19-én a tulajdonában lévő hajókkal. A résztvevők a Lánchíd építésén dolgozó angol és magyar munkások, valamint olasz utászkatonák voltak. A győztes a munkás lett, kormányosuk Clark Ádám (a Lánchíd tervezője) volt. Az 1840-es évek második felétől a politika és a függetlenségért vívott küzdelem kötötte le az alkotó erőket, a szabadságharc leverését követő önkényuralmi időszak pedig egy időre ellehetetlenítette a civil kezdeményezéseket.Az 1860-as évektől gomba módra szaporodtak az evezősegyletek: a főváros után Pozsony, Győr, Szeged, Temesvár, Arad a legjelesebb evezősbázisok Széchenyi barátai 1861-ben Buda-Pesti Hajós Egylet néven újraélesztették az első Hajós Egyletet. 1863. június 8-án rendezték az első pesti regattát a Margitsziget déli csúcsától az Akadémia épületéig terjedő Dunai szakaszon. A korabeli tudósítások szerint több mint harmincezer ember tekintette meg a versenyt. Az 1870-es évekbeli átmeneti visszaesés után az 1880-as években ismét fellendülés következett."