Paulik apa és Paulik anya (Ákos és Judit) zenetanárok, akik öt gyermekük, s velük együtt sok más gyermek szórakoztatására és nevelésére találták ki a közös zenélés alkalmait. A játékos együtt zenélés vezette el őket Milya Zsolt Ezüstszín fonál című verseskötetéhez, melynek dallamos versei sorra szólaltak meg a gitár- és csellóhúrokon, felnőtt- és gyerekhangokon, nem beszélve a szintetizátorról, xilofonról, fémháromszögről és csörgődobról. De még a síp is hangot kap, hogy jelezze egy magányos tehervonat utasok után való vágyakozását. Mert szinte megelevenednek a versek, hol játékos pajkosan, hol zsongató szépen, hol zsoltáros áhítattal. S máris azon veszi észre magát a hallgató - legyen gyermek vagy felnőtt -, hogy maga is dúdol, és a daltól, dallamtól nem tud, nem akar szabadulni.

A Paulik Családi Zenekar június 28-án, délután ötkor muzsikál a gárdonyi református templomban.