„A PLETYKÁS ASSZONYOK” FARAGÓ LAURA műsora

Népdalok, népballadák, népmesék Erdélyből, Bukovinából és Moldvából 

Szivárvány havasán – népdal
Móricz Zsigmond: A keresztelő - próza
Kőmíves Kelemenné – népballada

A leánylopás – népmese
Az első együtthálás –népmese
Ez a kislány de beteg – népdal

-Fösvény legény házasodik - népmese
Mi dolga van egy asszonynak - népmese
Tegnap a Gyimesbe jártam – népdal

A két testvér – népmese
A pletykás asszony – népmese
Nem aludtam én az éjjel – népdal

Faragó Laura  - énekművész, népdalénekes, zenepedagógus

A Szegedi Tanárképző Főiskolán 1971-ben végzett magyar- ének-zene tanárként, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán megkezdett énekművészi tanulmányait, a berlini "Hans Eisler" Zeneművészeti Főiskolán dal- és oratórium-énekesi diplomakoncerttel abszolválta, 1979-ben, mint dal- és oratórium énekes.

1970-ben a Magyar Rádió és Televízió országos „Röpülj, páva” népdalversenyének nagydíjasa, 1971-ben az angliai Middlesbroughban rendezett nemzetközi népdalversenyem I. díjat kapott.Repertoárján Bartók Béla és Kodály Zoltán összes népdalfeldolgozása szerepel.

Önálló népzenei lemezeket készített (Szivárvány havasán; Júlia szép leány; A magyar dal évszázadaiból).

2000-től - 2002-ig a Bartók Rádió Szülőföldem, zengő anyanyelvem című műsorát szerkeszti és vezeti;

2005-től - 2008-ig a Magyar Katolikus Rádióban a Zene és Poézis  című műsorát szerkeszti és vezeti.

Kutatómunkájának eredménye nyomtatásban is olvasható: az 1999-ben megjent Ünnepeink (Vincze Papírmerítő Műhely), és a 2003-ban a Masszi Kiadónál megjelent Szülőföldem, zengő anyanyelvem című könyvekben.

Munkásságáért számos kitüntetésben részesítették: megkapta a Magyar Rádió Nívódíját, a Kulturális Minisztérium által odaítélhető Kodály Diplomát, a Magyar Köztársaság Elnöke által odaítélhető Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjét, valamint a Béres Ferenc díjat  és 2002-ben pedig Magyar Kultúra Lovagjává avatták.

Önálló műsorai:

Asszonyszerelmek - asszonysorsok (népköltészeti műsor)
Elindultam szép hazámból (Bartók és Kodály népdalfeldolgozásai) 
A szerelem szárnyon jár (régi magyar dalok és táncok)
A magyar dal ezer éve (a népdaltól a XX. századi műdalokig)
Süss fel nap (gyermekműsor) 
Szeretném, ha szeretnének (Ady Endre szerelmei és dalai)
Napfény és Holdfény (műsor nyugdíjasoknak)
A pletykás asszonyok (vidám népköltészeti műsor)

Az önálló estet megelőzően 2012. október 5-én 18 órai kezdettel Klotz Miklós fotóművész Erdély 21. címmel nyitja meg kiállítását, melyre ezúton is hívjuk a tisztelt érdeklődőket!

Klotz Miklós:

Klotz Miklós

Született 1967. július 19-én.

1967 - 1981. Balatonboglár

1981 - 1987. Középiskolai és fényképész szakmai tanulmányait Székesfehérváron végezte. Ekkor lett tagja a fiatal fotósokból szervezodött "TÜKÖR-KÖR"-nek.

1989. óta él Budapesten, nemrégen a Velencei-tó parjtjára, Pákozdra költözött.

Szabadúszó fotográfusként dolgozott a MAFILM-nél filmforgatásokon és a TAPS MAGAZIN-nál.

1996-ban megnyitotta a Miró Fotógalériát és a Miró Fotóstúdiót Budapest belvárosában.

1998. nyarán megszervezte az Elso Miró Fotóstábort, mely azóta évente kerül megrendezésre.

Rendszeres résztvevoje a békési Csuta Nemzetközi Muvésztelepnek, a nagykanizsai Ludvig Muvésztelepnek és a nagyenyedi Inter-Art Muvésztelepnek.

1999-ben megjelent az "IMAGO" címu négy nyelvu fotóalbuma(saját kiadásban). Az album a Szép Magyar Könyv 2000. verseny díjazottja lett.

1999 óta a Miró Fotómuvészeti Alapítvány elnöke.

2000-ben megkapta a "FLEKK" újságírói díjat.

2000-ben megnyitotta a Miró fekete-fehér fotólabort.

2001-ben megjelent a "Kasserian inkera" címu fotóalbuma(saját kiadásban). Az album a Szép Magyar Könyv 2002. verseny díjazottja lett.

2003-tól a Miró Fotógaléria kiállításait a budapesti Fészek Muvészklubba szervezi.

2003-ban a "RANOPÁMA" címu kiállítása az ulmi Donauschwabisches Zentralmuseum tulajdonába került.

2004-ben megalakította a Miró Fotóklubot.

Tagja a D.FLEISS & EAST WEST ARTISTS muvész csoportnak.